Az ördögszekeres fesztiválok a Kárpát-medence hagyományaira öszspontosítanak, ám időről időre megmutatjuk a szomszéd népek értékeit is. Most, hogy a Szegedi Téltemetés zárónapja egybe esik a bolgárok martenica ünnepével, a szegedi bolgárok is kiköltöznek a Klauzál térre.
Martenicka: a bolgár hagyományokban a tavasz kezdetéhez kapcsolódó szokás, mely nevét Bába Mártáról kapta. A hosszú tél után mindenhol kitakarítják a házakat, kikergetik a kígyókat, csúszómászókat, és a házban fellelhető összes piros színű textíliát - szőnyeget, terítőt, takarót, kendőt, szoknyát, kötényt kiteregetik, melynek segítségével a hiedelem szerint elűzhetik a gonoszt. Az ünnep hajnalán, takarítás közben Márta néni fentről figyeli az eseményeket, és ha csúnya öregasszonyokat talál a ház körül, azonnal visszakergeti őket. Hogy haragját elkerüljék, fiatal, szép lányok tüsténkednek mindenfelé. Ez a szokás így kötődik a tavaszi párválasztás, termékenység, jövendölés hiedelmeihez is.
A martenicát (martenicska) piros-fehér selyem- vagy pamutfonalból készült díszt, a bolgárok évszázadok óta minden év március 1-én feltűzik ruhájukra, magukon viselik, illetve szeretteiknek adják át. A tél végének és a tavasz kezdetének első hírnöke ez. Különböző területeken sokféle szokás él.  A hagyomány szerint akkor kell levenni a martenicát, amikor az ember megpillantja az első gólyát. Ezután egy gyümölcsfa rügyező ágára kell kötözni, ott biztosan bő termés várható. Más helyeken a kis martenicákat kövek alá teszik, így űzik el a csúszó-mászókat, bogarakat, melyek a gonoszt testesítik meg.
A Klauzál téren minden szép lány és partnere kaphat martenicát, mi több az öregasszonyokat sem kergetik el.
Együttműködő partnereink: Bolgár Baráti Társaság és a Szegedi Bolgár Önkormányzat)

A kreatív gyermekek és kísérőik kiszebábot, télbanyát készítenek Szűcs Dorka segítségével.

A térre egy óriási, zöld hétfejű sárkány költözik. A bátor ifjak a játékmester irányításával megküzdhetnek vele, fejét egyenként vághatják le.

A játékmester Fehérváry Lilla, a zenefelelős Mocskonyi Péter Bramsz.

Mindenki hallott már Mátyás királyról. Meséket, legendákat őrzött meg róla és tetteiről a történelem. Ő volt az a király, aki nemcsak művelt és ravasz volt, de szeretett tréfálkozni is. Mindenről saját szemével szeretett meggyőződni, ezért gyakran álruhát öltött és úgy járta az országot. Miközben csalásokat, igazságtalanságokat büntetett, dicsérte és jutalmazta a jószívűséget, az emberséget. Mulatságos helyzetekbe keveredett, néha bajba került. A szegedi Barboncás Mátyás király mulatságos, tanulságos, tréfás történeteiből nyújt át egy csokorra valót a téltemetés vendégeinek.

fotó: Gémes Sándor

„Az Abszint és Fekete nevű zenekar már közel egy évtizede idézi fel Szeged kávéházaiban, vendéglőiben azt a világot, amelyet a mai ember csak a fekete-fehér filmekből vagy a nyugatosok tollából ismerhet. A század elején és a két világháború között a pezsgő, kávéházi éjszakákon csendülhettek föl olyan melódiák, mint a »…szívemben bomba van, hogyha megcélozom a magát…» vagy »az én babám egy fekete nő…»”.
Kovács Anita - ének
Pálfy Kopasz Zsolt - gitár, vokál
Szorcsik Attila - bőgő

Az üllési FONÓ Néptáncegyüttes 2009-ben ünnepelte megalakulásának 32. évfordulóját.
Tagjai diákok, főiskolai hallgatók és dolgozó fiatalok, akik a munkájuk mellett vállalkoznak arra, hogy megőrizzék hazájuk tánchagyományait, népük szokásait. A műsoruk az Egész Kárpát-medence táncait felölelve hiteles képet ad a magyarság népművészetéről.
A sokszínű népi kultúra, a tánc bemutatása mellett nagy gondot fordítanak arra is, hogy az eredeti táncok eredeti népviseletben jelenjenek meg a színpadon. A kosztümök nagy részét a táncosok maguk készítették.
A sikeres szakmai munka elismeréseként a csoport kétszer nyerte el a "Kiváló Együttes" címet. Több nívódíja van a hazai és a nemzetközi fesztiválokról. Állandó résztvevői a belföldi és külföldi bemutatóknak. Európa majd' összes országában sikeresen képviselték hazájukat illetve lakóhelyüket, Üllést.
Az együttes nagy hangsúlyt fektet az utánpótlás nevelésre. Már kisiskolás kortól ismerkednek a gyerekek a különböző népi játékokkal, népdalokkal, egyszerűbb motívumokkal, így eljutva a tánc anyanyelvi szintű elsajátításához. Így érte el a "FONÓ" azt, hogy ma már kb. 120-an táncolnak a koruknak megfelelő szinten 4 csoportban.
A felnőtt együttes előadásain a saját zenekaruk működik közre, akik nemcsak a táncokat kísérik, hanem önálló számokkal is színesítik azt. Az utánpótlás csoportoknak gyerek zenészek húzzák a talpalávalót. Vezetőjük Nagy Róbert.

A Télbanyát a jónépek által ráaggatott, füstbe szánt bajokkal a Dóm térre cipeljük. Ahol  pedig a székesegyház előtt a három napos rendezvény zárásaként csúfos véget ér a  szalmabábu rövidke élete , és válik hamuvá  idei telünk, búnk, bánatunk. A télkihordás, télrisztáshangulatfelelősei a  Szárnyas Sárkányok gólyalábasai és a Hollóének zenészei, valamint az üllési Fonó Néptáncegyüttes.