|
DOMTER.HU |
|
Információk
Webkamera
 Hírlevél
Keresés
|
HírekA zene olyan, mint a jó pálinka2010. január 26.
Moldvai népzenét sokan játszanak Magyarországon, táncházat sem túl nehéz találni egy átlagos budapesti hétvégén, de január 23. különlegesnek ígérkezik a műfaj honi kedvelői számára: együtt lép fel a Bácsi Gyurka és a Fanfara Complexa zenekar az alapvetően jazzre szakosodott Take 5-ban, hogy DJ Snare-rel kiegészülve megpörgessenek és felrakjanak minket a Budapest – Bacau gyorsvonatra egy moldvai zenei kortúra keretében.
PRAE: Mit kell tudnunk a Bácsi Gyurka zenekarról? Móser Ádám: 2004-ben alakult a zenekar, majd több tagcsere után 2009 augusztusában alakult ki a jelenlegi felállás. Hegedű-központú moldvai népzenét játszunk, amit koboz, dob és harmonika kísér. Újabban a cimbalom is nagyobb szerepet kap a zenében, mert több árnyalat megjelenítésére alkalmas, ezáltal a hangszerelésünk is némiképp eltér az itthon megszokott furulya-alapú moldvai zenétől. Lázár Zsófi: Moldvában az az izgalmas, hogy a mai napig él a népzenei kultúra és dallamkincs, csak szükségszerűen modernizálódik. Így kerül például a szaxofon a képbe, aminek kint most igen nagy keletje van. PRAE: Milyen gyakran jártok Moldvában, hiszen Szentendréről és Tatabányáról nem lehet könnyű nyomon követni a most zajló népzenei változásokat? Lázár ZSófi: Igyekszünk minél több gyűjtőutat szervezni, minél több alkalmat megragadni, hogy együtt zenéljünk moldvai zenészekkel, tanuljunk tőlük. PRAE: Ha jól értem, ez azt jelenti, hogy gyűjtésekből dolgoztok. Ti magatok leírjátok egyáltalán a dallamokat? Móser Ádám: Gyűjtések után, emlékezetből játszunk, nem kottából. De ez a népzenészeknél így természetes. Egyfajta szemléletmódról van itt szó, közös zenei kommunikációról, aminek megvannak a szabályai, de természetesen mindenki hozzáteszi a saját világát. Minden területnek megvan a maga jellegzetes hangzása. Ha lejjebb ásunk, minden egyes zenésznek jól felismerhető díszítései, megoldásai vannak. Úgy kell ezt elképzelni, mint egy dallam-, harmónia-, és ritmuskészletet, amit megtanulsz, utána meg úgy használsz, ahogy éppen a zene megkívánja. PRAE: De vajon mennyire lehet autentikus és népszerű mindez 2010-ben Budapesten? Móser Ádám: Patetikusnak hangozhat talán, de én alapvetően azt gondolom, hogy ami kint jó, az itt is jó. Megtehetnénk, hogy megspékeljük a zenét valami világzenei hozzávalóval, ezt nagyon sokan, nagyon jól csinálják, mi mégis más utat választottunk. Tudatosan nem nyitunk a világzene felé, de mivel itt játsszuk ma Magyarországon ezt a zenét, szükségszerűen formálódik a kezünk alatt. Lázár Zsófi: A másik pedig az, hogy igyekszünk hangsúlyozni a népzene fejlődésének kontinuitását: a furulya-alapú pásztormuzsikától kezdve jutunk el a szaxofonos dallamokig, s így nem valami archaikus zárvány megőrzésén munkálkodunk, hanem a múltba nézés mellett a népzene élő mivoltát szeretnénk közvetíteni. PRAE: Ki a célközönségetek? Kik járnak a koncertekre, táncházakba? Móser Ádám: Elsősorban a fiatalok, egyetemisták. A moldvai alapvetően vidám zene, ráadásul a táncait is viszonylag könnyű elsajátítani, szóval nem kell népzenei-néptáncos előképzettség ahhoz, hogy valaki jól érezze magát egy ilyen táncházban. Ez a zene olyan, mint a jó pálinka. Ha tiszteled, bármennyit megihatsz belőle. Ha viszont nem tiszteled, nem jól kevered vagy hígítod, csúnya vége lehet… PRAE: Létezik egyáltalán tánc nélkül ez a zene? Lázár Zsófi: Az tény, hogy a tánc van a központban, hiszen a zene Moldvában is elsősorban táncmulatságokhoz kötődött. Mi is leginkább tánczenét játszunk, a most készülő CD-nken ennek a zenének a sokféleségét igyekszünk bemutatni. PRAE: Hogy kerültetek össze a Fanfara Complexával? Lázár Zsófi: Azt gondoltuk, hogy ezen az estén a moldvai zene sokrétűségét igyekszünk bemutatni. Mi visszük a hagyományosabb szálat, a hegedűre épülő zenét. A Fanfara Complexa alapvetően a fanfáros - rezesbanda hangzásra épít, szaxofonokkal, amely most olyan népszerű nem csak kint Moldvában, de Nyugat-Európában is (pl. Fanfare Ciocarlia). Nagyon pörgős, igazi bulizenét játszanak, elképesztő hangulatot tudnak teremteni! Akár még közös örömzenélés is kisülhet a dologból... Móser Ádám: Egyébként külön érdekesség lesz DJ Snare szetje, amely a moldvai, román illetve balkáni népzene különféle továbbélési lehetőségeit vonultatja fel a manelétől a beatboxig, szóval azt, hogy mire buliznak ma a moldvai fiatalok, vagy épp mire asszociál egy brooklyni MC... PRAE: Azt még azért áruljátok el, hogy ki az a titokzatos Bácsi Gyurka? Móser Ádám: Pár éve, amikor kint jártunk gyűjteni Moldvában, éppen egy Csernyik György nevű magyarfalusi csángó harmonikást kerestünk. Álltunk a kapuja előtt, és egy barátunk bekiáltott, hogy „Bácsi Gyurka, honn vannak-é?” Zsófi erre megbökött, hogy „te, ez jó lenne zenekarnévnek”. Azóta Bácsi Gyurka és Barátai a zenekar neve. Tehát Bácsi Gyurka igazából „Gyurka bácsi”, egy fiktív személy, inkább a zenéhez való viszonyunkra utal. Mi meg vagyunk a barátok… Bácsi Gyurka és Barátai Szegeden legközelebb: 2010. január 28., All Music Club A cikk az eredeti környezetében |
Hírek
2010. március 16.
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus folytatja felnőtteknek szóló Bábkészítő Tanfolyam-sorozatát. A sorozat különböző részeiben neves bábkészítők, bábművészek ismertetik meg a hallgatókat egy-egy bábtechnikával, anyaggal, vagy alkotói eljárással. Sorozatunk negyedik részében Fekete Anetta bábkészítő segítségével papírmasszából bunraku típusú bábokat készíthetnek a jelentkezők.2010. március 2.
Szegedi Kortárs Balett
Március 7., 9., 10. Csipkerózsika Szegeden a Kisszínházban!
ÉBRESZTŐ!2010. február 23.
Míves tojások, Robert Capa fotói és dixi várják azokat, akik beleuntak a Klauzál téri téltemetésbe. A Széchenyi téren pedig a Disznótoros Pálinkafesztiválba botlunk a hét végén. Szegedi programajánló a téltemetés idejére.2010. február 22.
Hollywoodban egy a Melrose Avenue-n lévő patinás stúdió szívünknek kedves meglepetéssel szolgált . Az idén 45 éves Los Angeles-i Kárpátok Magyar Népi Együttes lépett fel a Raleigh Studio Budapest megnyitásának hollywoodi ünnepi estjén! (A nepzene.hu cikke)2010. január 31.
Kemény Henrik Kossuth-díjas bábművész 85 éves
Kemény Henrik Kossuth-díjas bábművész, Vitéz László, Süsü sárkány, Hakapeszi Maki életre keltője, ma 85 éves. Mind ritkábban játszik, de egy vándor bábmúzeumot, mobilszínházzal összekötve, még szeretne.
Eseménynaptár
|
| linkek oldaltérkép impresszum | ||
