TÉLTEMETÉS archiv

Szegedi Téltemetés 2011

2011. feb 25., péntek

      15.00 KaBoHa (Szeged) koncert elmarad
      16.00 Ambitus Színkör: Mög kék házasodni elmarad
      17.00 Drum & Folk (Kecskemét) koncert

2011. feb. 26., szombat
      11.00 Gágogó (Bp.) gyerkőcprogram
      13.00 Nemes Levente (Bp.) koncertje
      13.30 Temüdzsin (Bp.) koncert
      15.00 Anyám és Nyulam (Szolnok) koncert
      16.30 Norion  (Bp.) koncert
      18.00-22.00 A Klauzál tér fénybe mártása
      18.00 Sardinelli  (Szeged) koncert
      19.30 Hypernomad (Bp.) koncert   elmarad
      22.30 Ördögszekér Zöld Éjszaka (helyszín:SzTEAge)

2011. feb. 27., vasárnap
      11.00-18.00 Martenica ünnep (bolgár tavasz)     
      11.00 A tavasztündér története (gyerkőcprogram)
      13.00 Ambitus Színkör: Mög kék házasodni
      14.00 Siniak (Alsónémedi) koncert elmarad
      15.00 Ethnofil (Eger) koncert
      16.00 Orthent (Bp.) koncert elmarad
      17.00 Téltemetés
 

 Nyomtatható program

A Szegedi Téltemetés programjai szegényebbek lennének, ha nincs velünk Szeged városa és az EDF DÉMÁSZ

Szegedi Téltemetés 2010

Akár volt, akár nem, Szegeden közösen temetjük a telet.
A hosszú téli napokat elűzendő, nagy hangoskodás és vidámság közepette egy hagyományőrző esemény rázza fel a szürke hétköznapokból Szeged városát. A női ruhába öltöztetett szalmabáb körbehordozása, zenés felvonulás, a telet megszemélyesítő kiszebáb rituális szertartással történő megégettetése várja az  jobb időkre vágyó városlakókat.
Akinek búja, bánata vagyon, rója azt föl az papirosra, hozza ki, azt' tűzze ki a télbanya szoknyájára. Vasárnap este az nyűgöt, szenvedést a télbanyával együtt vetjük mágjára.

Szegedi Téltemetés 2010 programsor

NYOMATATÓBARÁT PROGRAMSOR

2010. február 26., péntek

•10.00 - 19.00 Ördögszekér kézművesvásár
•17. 00     Rózsa Sándor Citerazenekar

2010. február 27., szombat

•10.00 - 19.00 Ördögszekér kézművesvásár
•10.30 - 17.00 Sárkány tér - játszótér
•10.30 - 17.00 Szűcs Dorka banyázdája gyerekeknek
•10.30    A kismalac és a farkasok - mesetáncház
•11.30    Boka Gábor: Momo, a szakállas nő
•12.00    Balga - flokkoncert
•12.30    Tavaszváró koncert
•13.30    Balga - folkkoncert
•14.00   Felkötjük a farsang farkát – interaktív gyermekműsor
•15.00    Balga - folkkoncert
•15.30    Boka Gábor: János Vitéz
•16.30    Az aranyszőrű bárány – mesetáncház
•17.30    Kravaiar

2010. február 28., vasárnap

•10.00 - 19.00 Ördögszekér kézművesvásár
•10.00 - 17.00 Martenica-ünnep a bolgár néphagyomány jegyében
•10.30 - 17.00 Szűcs Dorka banyázdája gyerekeknek
•10.30 - 19.00 Sárkány tér - játszótér
•10.30    Tavaszi népi játékok
•11.30    Tél űző ágyúlövés a Klauzál téren
•11.30    Barboncás: Mese Mátyás király udvarábul
•13.00    Tél űző ágyúlövés a Klauzál téren
•13.00    Cuháré Népzenei Műhely
•13.30    Abszint és Fekete
•14.30    Cuháré Népzenei Műhely
•15.00    Abszint és Fekete
•16.00    Tél űző ágyúlövés a Klauzál téren
•16.00    Fonó Néptáncegyüttes
•16.45    Cuháré Népzenei Műhely
•17.30    Tél űző ágyúlövés a Klauzál téren
•17.30  Télbanya cipelés, télűző zajongás és zene-bona a Klauzál tér - Dóm tér útvonalon
•18.00     Ágyúzás, máglyagyújtás télbanya égetés a Dóm téren

Szeged városa korábban évekig alig  látott telet, havat,  ennek ellenére a város szívében néhány éve téltemetni gyűlnek össze a népek. Az idén végre nem volt üres tél-koma koporsója, volt részünk bőven hóban, jégben.
A Szegedi Téltemetés hagyományos helyszínére, a Klauzál térre kézművesek költöztek, egész nap népi játékok gyermek előadások, folk- és világzenei koncertek várták a téltemetőket. A tér főhelyét a Télbanya vigyázta, kinek szoknyája korcára lehetett tűzni kis papíron bút és bánatot - hogy aztán azok vasárnap este a boszorkával egyetemben már a Dóm téren egy óriási máglyán ágyúdörgés közepette elégettessenek.

---

Szegedi Téltemetés 2009

Szeged, Klauzál tér

2009. február 27., péntek

• 10.00 - 19.00 kézművesvásár
• 17. 00 Figura Ede zenés meseszínháza: A hétfejű sárkány

2009. február 28., szombat

• 10.00 - 19.00 kézművesvásár
• 10.00 - 18.00 Madzag Játszótér: lisztes zsák püfölde, dióvadászat, mosolyda, megviccelde, bolond-köz
• 10.00 - 19.00 Vándor Vurstli
• 11.00 Figura Ede zenés meseszínháza: Erdei strand
• 14.00  Mikropódium: Gulyás Terka - bábjáték
• 15.00 Tűz Lángja koncert (moldvai muzsika)
• 16.00 Madzag Bábszínház: Világ vándora
• 17.00 Tűz Lángja koncert

2009. március 1., vasárnap

• 10.00 - 19.00 kézművesvásár
• 10.00 - 19.00 Vándor Vurstli
• 10.00 - 19.00 Martenica-ünnep a bolgár néphagyomány jegyében.
  
• 11.00 Tél űző ágyúlövés a Klauzál téren
• 11.00 Lopótök Színház: Momo, a szakállas nő
• 12.30 Szurdi-féle vonós muzsika - folk
• 13.30 Tél űző ágyúlövés a Klauzál téren
• 13.30 Lopótök Színház: Momo, a szakállas nő
• 14.00 Szurdi-féle vonós muzsika - folk
  
• 14.30 Tél űző ágyúlövés a Klauzál téren
• 14.30 Lopótök Színház: Momo, a szakállas nő
• 15.00 Suwap koncert
• 16.30 Lopótök Színház: Momo, a szakállas nő
• 16.30 Bolgár farsang - zenél a Dzsumbarlak
  
• 17.15 Tél űző ágyúlövés a Klauzál téren
• 17.30 Télbanya cipelés, tél űző zajongás és zene-bona a Klauzál tér - Dugonics tér - Dóm tér útvonalon
  
• 17.45 Tél űző gyúzás a Dugonics téren
• 18.00 Ágyúzás, máglyagyújtás a Dóm téren. Zene, tánc. Közreműködnek a debreceni Hol-Tér farsangi alakoskodói.
  

a tél eltemetését, kiűzését jelképező → népszokás. A tél végének vagy a tavasz kezdetének valamelyik naptári ünnepén (→ naptári ünnepek) Európa minden népénél, így nálunk is ismert, és katartikus (→ katartikus rítusok), ill. gonoszűző (→ gonoszűzés) jellege is volt. Az eltemetés, a faluból történő kiűzés, kihajtás gondolata egyformán kapcsolódhatott élő emberhez, szalmából, rongyból stb. készített bábuhoz és egyéb, a telet, a hideget, a fagyot megszemélyesítő tárgyhoz. Szegeden a század elején még szokásban volt a téltemetés, amely abból állt, hogy egy öregasszonynak formált rongybábut a tél végén levittek a Tisza partjára, s ott vagy meggyújtották, vagy belökték a Tiszába. Esetleg ugyanakkor a Tisza partján egy vagy több nagy hóembert készítettek, s amikor a város utcáin meghordozott, s végül a Tisza partján meggyújtott rongybábut belökték a Tiszába, utána vidám nevetés és kiabálás közben a hóembert, ill. a hóembereket is a vízbe fordították. Rákospalotán Orbán napjának kora reggelén a család legidősebb asszonya a fagyot, a földet csapkodva, a kemence sarkától az utcaajtóig seprűzte. A téltemetés gondolatát kifejező cselekmények → szilveszterkor, → farsangkor és a → böjti időben is szokásban voltak. Somló vidékén pl. az ó-év estéjén egy görnyedt hátú öregnek öltözött suhancot egy másik az utcán át a falu határáig korbácsolt. Déván ugyancsak az esztendő utolsó napjának délutánján a fiatalság egy legényt vagy legénynek öltöztetett szalmabábot a falu szélén gödörbe fektetett. Nyárád mellett a szalmabábot meghordozták, majd a falu végén eltemették. A téltemetés változatai farsangtemetés, bőgőtemetés elnevezéssel farsang keddjén (→ halottas játék), a böjti savanyú leves, a dög stb. jelképes kihordásaként → kiszehajtás néven virágvasárnap is szokásban voltak. – A szlovák falvakban a fekete vasárnapi szalmabábu kihordásához énekelt szöveg utal gyakran a tél kiűzésére. Rochovcén és Markuskán énekelt szöveg így szól: „Odaviszem, odaviszem ezt az átkozott telet, idehozom, idehozom azt a meleg nyarat”. Itt a szalmabábu vízbedobását – amint a cselekmény végzői mondták – azért végezték, hogy elvigyék a telet a patakba és jöjjön a nyár, Cseho.-ban farsangkor egy szalmabábot hóval temettek be, Gergely napján pedig vidám menetet rendeztek, amelynek közepén szalmával kitömött emberi alakot vittek. Az egyházi hatóságok tiltásából tudjuk, hogy Bautzenben 1523-ig – valószínűleg ezután is – szokásban volt, hogy febr. 22-én, amikor a tavasz ébredésének ünnepét tartották, a telet egy kitömött szalmabáb alakjában hordozták végig az utcán, majd a város melletti dombon elégették. Thomas Hiärn ad hírt arról, hogy Észto.-ban újévkor egy szalmacsomóból férfialakot készítenek, amit „metziko”-nak neveznek és azt mondják róla, hogy a barmokat megvédi a vadállatoktól és megőrzi a határt. Az észtek Gyümölcsoltó Boldogasszonykor készítették a bábut, amit egyik évben férfinak, a másikban nőnek öltöztettek. A bábut feltették az istálló padlására és tavasszal énekszóval hordozták körül a faluban, majd kivitték az erdőbe és egy fára helyezték. Württembergben, Tübingenben stb. farsang végén temették a szalmabábut. Oroszo. muromi kerületében a női ruhába öltöztetett szalmabábut teknőbe fektették, majd a vízbe dobták.

Magyar Néprajzi Lexikon

Irod. Kovács János: Szeged és népe. Szeged ethnographiája (Szeged, 1901); Mannhardt, W.: Wald- und Feldkulte (I., Berlin, 1904); Szendrey Zsigmond: Részletek a magyar szokás- és babonaszótárból (Ethn., 1941); János Manga: Morena a jej mad’arské obmeny (Slovenský Národopis, 1956).